OKTÓBER 2
1465. október 2.I. Mátyás tudatja II. Pál pápával, hogy mivel a török nem támad, ő sem kezd támadást
1471. október 2.Kázmér herceg seregeivel Lengyelországból megindul I. Mátyás ellen
1604. október 2.Kitör a Bocskai-felkelés
Ciprián Concini váradi alkapitány elfoglalja Bocskai várát, Szentjobbot. Az első Habsburg-ellenes magyar felkelés vezetője, Bocskai István kelet-magyarországi nagybirtokos korábban Erdély Bécs felé orientálódásának elkötelezett híve, a `tizenöt éves háború` sikeres hadvezére volt. Bécs azonban nem méltányolta az Erdély és a Habsburgok közötti közvetítő szolgálatait. Vallását – a reformátust – sorozatos támadások érték a császáriak részéről. Ennek ellenére mégsem önszántából vállalkozott a Habsburg-ellenes mozgalom vezetésére. A Temesvár környékén gyülekező törökbarát emigránsok vezére, Bethlen Gábor (a későbbi fejedelem) tudatosan a császáriak kezére juttatott iratokkal azt a benyomást keltette, hogy Bocskai előrehaladott tárgyalásokat folytat a Portával. Bocskai birtokaira császári hadak támadtak. 1604. október 15-én kisebb császári egységek felett aratott győzelme, a királyi katonai adminisztráció összeomlását vonta maga után Kelet-Magyarországon. Nagyobbrészt hajdúkból álló hadai – miközben majd minden csatát elvesztettek – lényegében az egész királyi Magyarországra, beleértve a Dunántúlt is, kiterjesztették hatalmukat. (A neki nyújtott török katonai segítség kimerült abban, hogy 1605 őszén a zavarosban halászva visszavették maguknak Esztergomot.) Bocskai hinni kezdett abban, hogy Erdély mellett a királyi Magyarország trónját is megszerezheti. Végül azonban Bocskai a lengyel emigrációból visszatért Illésházy hatására lemondott királyi terveiről, olyan garanciákért cserében, amelyek biztosították a magyar rendiség és a protestantizmus pozícióit. Bocskai végrendeletét szokás a különálló Erdélyből a magyarságra háramló előnyök felismerése kezdetének tekinteni.
1761. október 2.Meghal Mikes Kelemen
Rodostóban több évtizedes száműzetésében meghal Mikes Kelemen, II. Rákóczi Ferenc hű embere. Mikes Zágonban született 1690-ben. Apja székely nemes volt, aki részt vett a Thököly felkelésben, ezérta Habsburgok kivégezték. Mostohaapja után katolizált, tizenhét éves koráig Kolozsváron a jezsuiták iskolájában tanult. 1707-ben II. Rákóczi Ferenchez került apródnak. Ettől kezdve élete elválaszthatatlan a fejedelemtől. 1711-ig a szabadságharc eseményeinek részese. A bukás után Rákóczival együtt távozott az országból, vállalva a száműzetést. Előbb Lengyelo.-ba, Angliába, majd 1713-ban Danzigon (Gdansk) át Franciaországba követte fejedelmét. Megismerte Párizst, megtanult franciául. A szultán hívására 1717-ben az Oszmán Birodalom területére ment. A bujdosókat végül 1720-ban a Márvány-tenger partján fekvő Rodostóba telepítették le. Mint Rákóczi apródja, majd kamarása négy évtizeden át szemtanúja volt az emigráció életének. Erről adott képet Törökországi Levelek c. fiktív, egy gr. P. E. nevezetű, Konstantinápolyban élő nénjéhez címzett levélgyűjteményében, melyet valószínűleg 1735 után írt francia irodalmi példára. A fejedelem halála után 1738 – 39-ben még egyszer közel került hazájához Rákóczi József vállalkozása kapcsán; látta Erdély határát, amikor követségbe ment a moldvai vajdához. 1741-ben Mária Terézia elutasította amnesztia iránti kérését. Egyhangú emigráns életét irodalmi munkássággal töltötte ki: francia munkákat fordított. A kuruc bujdosók az évtizedek alatt sorra elhaltak mellőle, 1758-ban ő lett a magyar kolónia `basbugja`, vezetője. Közben egy ideig udvarolt Kőszeghy Zsuzsikának, Kőszeghy Pál leányának, de a leány Bercsényi Miklóshoz ment feleségül.
1848. október 2. Lemond miniszterelnöki megbízatásáról Batthyány Lajos gróf
A miniszterelnök lemondását Bécsben jelenti be.