Legismertebb nemes ősöm Zrínyi Miklós.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Zr%C3%ADnyi_Mikl%C3%B3s_%28hadvez%C3%A9r%29
79,270. Zrínyi Miklós
(okirati előfordulása: 1529-1566)
* Zrín, 1508. † elesett, Szigetvár, 1566. szept. 7.
temetve: Szentilona
Horvát nevén Nikola Šubić Zrinski.
A szigetvári hős. A Šubić családból származott, a Zrínyi nevet a család 1347-től a zrini kastély után használta
Nagybirtokos főnemes, horvát-szlavón bán, tárnokmester.
Mohács után I. Ferdinánd király híve.
1529-ben a török által ostromolt Bécset védte.
1542-1556 között horvát-szlavón bán, és ezalatt állandóan harcolt a betörő törökök ellen, és sok győzelmet aratott (pl.: 1556 Kostajnica és Babócsa, 1564 Segesd).
1546. évben Csáktornyát (és Muraközt) királyi adományként kapta.
1549.10.22. napján Sárváron Nádasdy Tamással örök barátságot és szövetséget kötött.
1557.11.23.-tól tárnokmester.
1560-tól haláláig Baranya és Tolna vármegyék főispánja.
Eleget téve a vallása miatt Württembergbe menekült evangélikus Hans Ungnad kapitánynak, 1558.-1561. között jóváhagyta, hogy protestáns könyveket terjesszenek a birtokain.
1561. évben Szigetvár kapitánya lett.
1563-től haláláig dunántúli főkapitány és tárnokmester.
1562-ben Truber Primus horvát lelkész protestáns könyveket köttetett be Zrinyi Miklósnak.
1564. évben másodszor is nősült, felesége Eva von Rosenberg, aki még egy gyermeket (János, csehül Jan) szült neki.
1565.08.06.napján I. Ferdinánd király bécsi temetésén a Szent Koronát (!) Zrínyi Miklós (79,270), az országalmát alsólendvai Bánffy László (79,278), a jogart kaposmérei és kisdovoráni Mérey Mihály (39,642) vihette. A negyedik felségjelvényt (a kardot) Dessewffy János magyar királyi udvarmester vitte.
1566. nyár végén Szigetvárat I. Szülejmán szultán augusztus 9. napjától ostromolni kezdte, többek között azért, mert Zrínyi a király (I. Ferdinánd) 1564. évi halála után ellenezte a töröknek történő sarcfizetést. 2500 katonájával szemben hatalmas török had állt szemben. A többszörös túlerő a védősereget felőrölte. Zrínyi Miklós hiába várta a Bécset védendő, de Győrnél állomásozó sereget, és mivel a nyári forróság vár vizesárkait és a környező mocsarakat kiszárította, és így a török azt fel tudta gyújtani, a belső várból az eredeti várvédők maradékával (kb 15%, azaz kb. 300 fő) kitört a várból és hősi halált halt, állítólag elfogták és helyben lefejezték. Döntéséhez hozzájárulhatott, hogy tudhatta, nagy ellenfele, I. Szülejmán, szeptember 6. napján Szigetváron meghalt.
Állítólag egy ágyúra fektetve vágta le a fejét haldoklás közen egy főtiszt.
1566.09.15. napján Szokoli Musztafa budai beglerbég elküldte Zrínyi Miklós fejét II. Miksa császárnak, aki bebalzsamoztatta, majd Kanizsára küldte, ahol a ferenc-rendi templomban közszemlére tették, hogy kegyeletüket az emberek leróhassák. A fejet végül Csáktornyán, pontosabban a közeli Szentilonán temették el katonai tiszteletadás mellett. (Lásd.: pl.: 1566. november 1. napján kelt, Musztafa pasa által írt levelet; Barabás Samu: Zrinyi Miklós a szigetvári hős életére vonatkozó levelek és okiratok = Codex epistolaris et diplomaticus comitis Nicolai de Zrinio; Budapest : MTA, 1899.)
Zrínyi és Szülejmán emlékműve ma Szigetváron (illetve Szigetvártól nem messze) a Magyar-Török Barátság Parkban áll.
Néhány szócikk:
Beck Pál szócikke a könyvben: